Jogértelmezés katonai büntetőeljárásban
Ahogyan azt ügyfeleink tudják, katonai büntetőeljárásokban is látunk el védelmet a büntetőeljárás teljes tartama alatt. A katonákra vonatkozó rendelkezéseket a Büntető Törvénykönyv XII. fejezete tartalmazza. Ennek megfelelően katona a honvéd, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
A Büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései mellett azonban több jogszabály és nemzetközi megállapodás is rendelkezik a katonákat illetően. A Büntetőeljárásról szóló törvény 696. § (1) bekezdésének c) pontja szerint katonai büntetőeljárásnak van helye törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában, a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye esetén. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény I. Cikk 1. pontjának a) alpontja szerint: Ezen Megállapodásban a kifejezések jelentése a következő: "fegyveres erő" alatt az egyik Szerződő Fél szárazföldi, haditengerészeti vagy légierejéhez tartozó személyi állomány értendő, amely hivatalos szolgálattal összefüggően az Észak-atlanti Szerződés másik Szerződő Felének területén tartózkodik, szem előtt tartva azt, hogy a két érintett Szerződő Fél esetleges megállapodása alapján bizonyos személyek, egységek vagy alakulatok nem képezik a jelen megállapodás értelmében vett "fegyveres erő" részét.
Ügyfelünk ügyében, a rendelkezésre álló iratok adatai alapján a bíróság megállapította, hogy védencünk, volt külföldi közkatona vádlott, a vádiratban rögzítettek szerint a vád tárgyává tett cselekvősége során szolgálaton kívül, szabadidejében tartózkodott Magyarország területén. Erre tekintettel a vádlott az 1999. évi CXVII. törvény I. Cikk 1. pontjának a) alpontja szerint nem tekinthető a szövetséges fegyveres erő tagjának, ebből következően vonatkozásában nem állapítható meg Büntetőeljárásról szóló törvény 696. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltétel, azaz a vádlott vád tárgyává tett cselekménye nem tartozik a katonai büntetőeljárás hatálya alá.